Méhsövény a baba útjában

Méhsövény. Életemben nem hallottam róla, és, ha valaki, vagy valakinek az ismerőse nem érintett benne, akkor nem is igen találkozik ezzel a „betegséggel”. Jó lenne pedig, ha erre is gondolnánk, ha már hónapokat, vagy akár éveket késik a baba.

Legkedvesebb barátnőmnek, Katának – aki a harmincas éveinek végét tapossa -, már régóta legfőbb vágya egy kisbaba, annak ellenére, hogy „papírja van róla”, hogy nem lehet gyermeke. Rengeteget beszélgettünk erről, s ő voltaképp nem tudta az okát, hogy miért is nem lehet, de ennek nem is járt utána egészen addig, míg nem lett aktuális a családalapítás. Pontosabban: én cibáltam el őt az én orvosomhoz, miután az övé egyetlen vizsgálatra sem küldte el őt azért, hogy a végére járjanak: miért pozitív neki minden hónapban a terhességi tesztje és utána hogyan lehetséges az, hogy mégis mindig megjön neki?! Szerencse és nagy öröm, hogy utána jártunk, hiszen kiderült: méhsövény akadályozza a fogantatást. Azóta túl van az apró beavatkozáson, melyet reggel elvégeztek, este hazamehetett és már alig várja, hogy a 3 hónapos „rehabilitáció” után nekiálljanak párjával a babaprojektnek.

Mi az a méhsövény?

A meddőségi kivizsgálások kapcsán a méhüreg vizsgálata során észlelt egyik leggyakoribb térszűkítő jelenség a méhsövény, mely a méh kifejlődése során kialakuló, a méh üregét szűkítő fejlődési rendellenesség.

A méhsövény mértéke a minimálistól a méh üregének teljes kettéosztottságáig terjedhet. A neve is innen ered, hiszen tulajdonképpen, mint egy sövény, úgy osztja ketté az egész méhet.

A jelenség rontja a teherbeesési esélyeket és növeli a kialakult terhesség során a vetélés kockázatot. Ennek oka az, hogy akinek méhsövénye van, annál hiába ágyazódik be az embrió, nagy eséllyel nem tud megfelelően növekedni a rendellenes alakú, méretű méhben, mert a méh nem tud megfelelően tágulni – túl szűk-, ezért elvetélhet a kismama – a természet így védekezik az egészségtelen magzatok világrajövetele ellen.

Hogyan alakulhat ki?

A megszületésünk előtt, a megtermékenyülést követő körülbelül nyolcadik hétig mind a hímnemű, mind a nőnemű embrióban azonos módon fejlődnek a húgy- és ivarszervek. Ezt követően pedig fiú magzatokban – a tesztoszteron jelenléte miatt – a Wolff-csövek, leánymagzatokban pedig – tesztoszteron hiányában – a Müller-csövek alakulnak ki, melyekből a belső nemi szervek fejlődnek. Nőknél a méhen belüli fejlődés során a két Müller-cső egymáshoz közel kerül, majd eltűnik az egymás felé eső faluk, és üregük összeolvad. Ha azonban a szervek fejlődése valamilyen külső vagy belső tényező miatt zavart szenved, a Müller-csövek egyesülése elmarad, vagy csak részlegesen történik meg. Attól függően, hogy a Müller-csövek összeolvadása mely ponton és milyen mértékben károsodott, különböző súlyosságú elváltozások jöhetnek létre.

A kettéválasztott méh esetén a Müller-csövek összeolvadásának zavara, elégtelensége miatt a méh közepén egy részleges (subseptus), vagy teljes (septus) sövény helyezkedik el, ami így a méhűr (teljes, vagy részleges) kettéosztottságához vezet. Az elváltozásra általában középidős vetélések fellépte hívja fel a figyelmet, mely általában részleges méhsövény esetén jelentkezik. Dr. Kelemen Csaba, a Rózsakert Medical Center szülész – nőgyógyásza azt is hozzátette: Igaz, hogy általánosságban a vetélés a részleges méhsövényre utal, de ugyanúgy előfordulhat ez teljes sövény esetén is.

Ugyanakkor részleges sövény mellett is ki lehet viselni a terhességet, viszont mind a részleges, mind a teljes méhsövény esetében gyakoribb a koraszülés

– mivel a méh nagysága fele a normálisnak, nem tud eléggé kitágulni-, illetve a fekvési –például a medencevégű, vagy harántfekvés – és tartási rendellenességek, valamint a lepénytapadási rendellenességek – például elől fekvő lepény kialakulásának fokozott kockázatával kell számolni-mondta Dr. Kelemen.

Méhsövény a baba_kép2Hiszteroszkópos műtét

Ez a méhüreg diagnosztikus tükrözését jelenti: ezzel az operatív vizsgálati módszerrel gyakran olyan elváltozásokat is fel lehet ismerni, melyeket más módszerek nem tudnak kimutatni. Erre azért van szükség, mert eleve a méhsövényt, elhelyezkedése miatt ultrahangos vizsgálattal nem mindig lehet 100%-osan megállapítani. Ezért fordulhat elő az, hogy valaki úgy esik teherbe, hogy nem tud a méhsövényről, sőt, ki is tudja hordani a babát, noha az esetek döntő többségében ez koraszülést eredményezhet.

Optikai műszert úgynevezett hiszteroszkópot vezetnek át a hüvelybemeneten és a méhnyakcsatornán keresztül a méhbe, melyet gáz, vagy folyadék bejuttatásával kitágítanak. Így az optikai műszer segítségével a méh belső felületét és a méhnyálkahártyát pontosan és alaposan megvizsgálják. A hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket juttatnak a méhbe, melyekkel könnyen és fájdalommentesen kerül sor a sövény kiírtására.

A tükrözést fájdalomcsillapítással végzik. Ez történhet fájdalomcsillapítók és/vagy nyugtatók adásával, helyi érzéstelenítéssel, vagy rövid altatással. Ez többek között a beteg fájdalomérzékenységétől, illetve anatómiai adottságaitól függ. Az anesztéziával kapcsolatos bővebb információkat mindig az altatóorvosi konzultáció során kapja meg a páciens.  A beavatkozás – amennyiben azt egyéb kezelésekkel nem kell kombinálni – egy napos kórházi tartózkodást igényel. Dr. Kelemen Csaba fontosnak tarja megjegyezni azt, hogy ma már az orvostudománynak köszönhetően lehetőség van az altatás, kórházi befekvés, méhszájtágítás nélküli hysteroscopos diagnosztikára is, ami ugyanolyan informatív, mint a hagyományos. Természetesen, ha operatív beavatkozás kell, azt már csak altatásban, kórházban lehet megcsinálni – magyarázza a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyásza.

Mit tehetünk, ha terhesség alatt fedezik fel a sövényt?

A terhesség alatt nem tudunk a sövénnyel semmit sem csinálni – mondja Dr. Kelemen Csaba. A páciensnek kímélnie kell magát, szükség esetén steroid adásával segítjük a magzati tüdő érését – ha koraszüléstől tartunk, de oki terápiája terhesség alatt nincs. A koraszülésen kívül még számítani kell fekvési, például medencevégű, vagy harántfekvésre, valamint tartási, – és a lepénytapadási rendellenességek gyakoribb előfordulására- tette hozzá a Kelemen doktor.   A kihordott terhesség után pedig megfelelő várakozás után – hónapok, hogy a méh az eredeti állapotába álljon vissza- operatív hysteroscoppal a sövényt resecáljuk, vagyis eltávolítjuk.

Szerző: Leitner Olga

Szakértő: dr. Kelemen Csaba, szülész – nőgyógyász, Rózsakert Medical Center

Megosztom:

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?