A mai napig is sok tévhit kering a csecsemők/gyermekek alvásával, pontosabban álmodásával kapcsolatban. Vannak, akik szentül hiszik, hogy pár hetes csemetéjük már álmodik, mert mosolygott szunyókálás közben, ha pedig felsír éjszaka, de fogzás a láthatáron sincs, akkor biztosan rosszat álmodott. Hosszú évtizedek óta kutatják az álmok gyökereit, okait, illetve azt, hogy mikor beszélhetünk igazi álomról a gyermekek esetében. S ha valóban rosszat álmodik gyermekünk, akkor miként kezeljük azt, és hogyan értessük meg vele, hogy az álom az nem a valóság? Aki segít nekünk ebben: Baky Ildikó, gyermekklinikai szakpszichológus.
A csecsemők még biztosan nem úgy álmodnak, mint a nagyobb gyermekek vagy a felnőttek – kezdi Baky Ildikó. – Egyrészt alvásuk során nem mutatható még ki az a bizonyos REM (gyors szemmozgások) fázisa, amelyben az álmodás később történik. Másrészt idegrendszerük, érzékelésük és észlelésük éretlensége nem teszi még lehetővé olyan típusú részletes és bonyolult események megjelenítését, mint ezt később tapasztaljuk. Egy sokkal diffúzabb ingerfeldolgozás azonban előtte is történhet. A felnőttekéhez hasonló álmok véleményem szerint 2 éves kor körül várhatók.
Sigmund Freud volt az első, aki megpróbált tudományos alapokról indulva magyarázatot adni az álmokra. Szerinte a személy számára az ébrenlét során „tiltott” vágyak, negatív indulatok jelenhetnek meg az álomtartalmakban, ezzel szolgálva a feszültség levezetését, a személyiség egészségét:
“Ha igen fiatal gyermekek álmait, másfél éves koruktól kezdve, figyelmünkre méltatjuk, úgy fogjuk találni, hogy azok egészen egyszerűek és könnyen megmagyarázhatók. A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedéséről álmodik, amelyek az előző napon ébredtek fel benne, de kielégülést nem leltek. Minden különös magyarázó képesség nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszerű megfejtésére, elég, ha azok után az események után tudakozódunk, amelyeket a gyermek a megelőző napon (az álom napján) átélt.”
Későbbi kutatók szerint az alvás során az agy a napi információk feldolgozását, újraszervezését végzi, a REM fázis alatt rendszerez, csoportosít. Az álmok alatt ebbe a folyamatba nyerhet bepillantást az ember. Más elmélet szerint pedig az alvás alatt az agy egyfajta tisztító munkát végez, törli a felesleges vagy hibás kapcsolatokat, ezzel biztosítja az agy védelmét az információ-túlterheléstől. A két újabb elmélet egyike sem feltételezi azonban az álmoknak azt a gazdag szimbolizmusát és rejtett tartalmát, ami Freud megközelítését jellemzi. Baky ldikó, gyermekpszichológus munkája során szerzett tapasztalatai Mérei Ferenc, pszichológus feltevését erősítik meg, mely szerint álmaink a személyiség tudattalan világából és a napközben átélt eseményekből jönnek létre, segítve az élmények integrálását és feldolgozását.
– Ha gyermekünk rosszat álmodik, beszéljünk róla – javasolja Baky Ildikó. – Kérjük, hogy mesélje el, amit álmodott, kérdezzük ki: mi történt pontosan és milyen érzés volt neki ez az álom. Kedvesen, megértően és gyengéden közelítsük meg. Az is lehet, hogy csak másnap reggel fogunk tudni erről beszélgetni. A legfontosabb, hogy nyugtassuk meg, és ha szükséges, legyünk mellette, amíg újra el nem alszik. Próbáljuk a saját ágyában megnyugtatni, vagy esetleg vegyük az ölünkbe, amíg meg nem nyugszik. Ha sikerült, akkor nem feltétlen kell, hogy a szülőkkel aludjon. Ildikó szerint nincs szükség arra sem, hogy rendszeresen kérdezzük gyermekünket az álmairól. Ha a gyermekünk érzi, hogy bátran beszélhet velünk akármilyen témáról, akár jó, akár rossz is az, akkor mesélni fog nekünk- magyarázza. Mutassuk meg, hogy lehet az álmokról beszélgetni – időnként persze meg is kérdezhetjük, hogy álmodott-e-, mutassunk jó példát, és gyermekünk eltanulja nyitottságunkat.
Ha rossz álom következtében „élőben” is látni véli a gyermek a szörnyet, árnyat, szellemet, bármit, akkor mi a helyes viselkedés erre a szülőnek? Mondjuk, hogy nem létezik, nincs is ott semmi, vagy nézzük meg inkább a gyermekkel együtt, hol látja azt a valamit és együtt „űzzük el”?
– Időnként minden gyermeknél előfordulhatnak nyomasztó, félelmetes álmok, amire felébred, és sokáig emlékszik is rá – válaszolja Baky Ildikó. – Ilyenkor legfontosabb a megnyugtatása, hogy nincs mitől félnie. A legjobb, ha ezt a szülő egyszerűen és határozottan teszi, természetesen a megfelelő szeretetteli szavakkal, gyengéd simogatással, öleléssel. Nincs szükség további „akcióra”, bizonyításra és „biztonsági intézkedésekre” sem. Például „ragasszuk le a szekrényajtót, nehogy kibújjon ki belőle a szörny”, vagy „nézzük meg együtt, hogy biztosan nincsen az ágy alatt farkas”. Ezekkel a reakciókkal tovább erősíthetjük gyermekünk félelmeit, bizonytalanságát. Érdemes egyszerűen és határozottan megnyugtatni, hogy amíg anyu és apu itt van, őt baj nem érheti! A pszichológusnő azonban figyelmeztet arra, hogy ha a rossz álmok, illetve az azokat kísérő félelmek huzamosabb ideig fennállnak, akkor a gyermeknek lelki problémái lehetnek és érdemes pszichológushoz fordulni.
A testvérem vízbe akart fojtani!
Sok esetben azonban nem szörnyekkel, vagy a hétfejű sárkánnyal találkoznak a kicsik álmukban, hanem olyan dolgokat élnek át, melynek szereplői valós személyek, családtagok, de cselekedeteik mégis összeegyeztethetetlenek a valóságban történő viselkedésükkel. Mit tehetünk tehát, ha a gyermek álmaiban olyan események zajlanak le, ami a valós életben elképzelhetetlen? Például anya megütötte a gyereket, apa összetörte a gyerek biciklijét, vagy a tesó lenyomta őt a víz alá. Mit lehet mondani az ilyen álmokra, hogyan kezeljük ezt? Baky Ildikó, pszichológus szerint, ha ritkán fordul ez elő, akkor mi beszélgessünk vele arról, hogy milyen érzés volt ez az álom, volt-e ilyen, vagy hasonló helyzetben. Rajzoljuk le közösen gyermekünkkel, játsszuk el bábokkal az álmát – tanácsolja. Ez segít a gyermekünk érzéseit kifejezésre juttatni, átélni, megérteni és feldolgozni. Ha ez gyakran és zavaróan – esetleg más pszichés problémákkal együtt jelentkezik -, akkor kérjük szakember segítségét a megoldás megkeresésében.
A televízió műsorai, vagy akár DVD nézése is lehet okozója a rossz álmoknak. De vajon akkor is így van ez, ha egyáltalán nem erőszakos és korának megfelelő mesét néz a gyerek?
Az álmok a kisgyermek napi élményeiből és belső érzelmi világából táplálkoznak. Lehetnek így az álmok forrásai az állatkertben látott aranyos elefántok is akár, vagy repülőgépek, de a mesefilmek szereplői is – magyarázza Ildikó.
Természetesen az erőszakot, brutalitást, ijesztő jeleneteket tartalmazó filmek, tudósítások (TV híradó is!) – amelyeket a gyermek nem ért, nem beszél meg a szüleivel, és így egyedül marad az élménnyel, a félelmekkel -, éjszaka tovább „dolgoznak” benne. Megjelenhet ez később az elalvását nehezítő ijesztő képekben, esetleg nem mer majd egyedül maradni sötétben, vagy rosszat álmodik. Ne felejtsük el, hogy a gyermek mindennapjaiban megjelenő stresszes családi vagy iskolai esemény, feszült időszak is megjelenik az elalvás nehézségeiben, esti félelmekben, valamint a nyugtalan, zaklatott alvásban, rossz álmokban, felriadásban. Ezekre a szülőnek kell odafigyelni, megkeresni a kiváltó okokat, időt és figyelmet szentelni a helyzet rendezésére, gyermeke kiegyensúlyozottságának helyreállítására.
Szerző: Leitner Olga
Szakértő: Baky Ildikó, gyermekklinikai szakpszichológus, www.gyerekpszichologia.hu
