Blog

Zakynthos – a megunhatatlan – 1. rész

navaj

Nyaralni mindig jó. Az ember úgy várja már, mint a messiást. Kilépni végre egy hétre – még jobb esetben kettőre – a taposómalomból, hagyni a melót a francba, telefon kikapcs és élvezni, töltődni, élni végre egy kicsit úgy, ahogyan mi szeretnénk. Én ezt idén is Zakynthoson tettem, immáron a 4. alkalommal. És még lesz több is, az tuti.

Tovább olvasom…

Megosztom:

Az ötéves kisfiam megcsókolta a legjobb barátját – Marcit. Avagy Pride-osan szép az élet

pride2

„Amikor hazahoztam az oviból, lelkesen mesélte, hogy most már nem Dóriba szerelmes, hanem Marciba. Kicsit sajnálkoztam, mert Dóri olyan aranyos kislány volt, de, ha most Marci, akkor legyen Marci, hisz ő tudja, ő érzi, nem igaz?”

Tovább olvasom…

Megosztom:

Autisokk – avagy így spórolhattok, ha sérült a gyermek

autisokk

 

Mindig a szívem szorul össze, ha olyan cikket, vagy felhívást olvasok, ahol szülők támogatást kérnek sérült gyerekük ellátásához. Ilyenkor akarva, akaratlanul is belegondol az ember lánya abba, hogy vajon mit tenne egy ilyen helyzetben. Kihez fordulnék, hogyan kérnék segtséget? Szerencsére vannak olyan szakemberek, akik hasznos tanácsaikkal kigubancolják a bürokrácia bonyolult szálait a szülők számára és kézzel fogható megoldásokat, lehetőségeket kínálnak, hogy könnyebb legyen az életük. Hajtó Krisztián, pénzügyi szakértő és tanácsadó körejárta a témát. Köszönjük neki!

Tovább olvasom…

Megosztom:

“Apukák”! Ti mégis mi a francot képzeltek magatokról?!

Ti mégis_kép2

Kívülről minta család egy kisgyerekkel, ismét áldott állapotban lévő anyukával, gondoskodó férjjel, örömteli várakozással, boldogsággal, tervekkel, mire apuka beközli egy szép napon, hogy neki ez bizony mégsem jó és lelép…

Tovább olvasom…

Megosztom:

Szentesi Éva: Hamvaimból

szentesi_kép1

 

Nem tudom, miért, de vonzanak az ilyen jellegű könyvek. No, nem a rákra gondolok konkrétan, hanem arra, amikor valaki a saját gondolatait veti papírra, a saját életéről, életéből ír és oszt meg olyan dolgokat a nyilvánossággal, amit mások inkább letagadnak, mintsem kiteregetik. De én vagyok olyan perverz, hogy szeretek más életekbe belelátni, részben gondolom azért, hogy visszaigazolást kapjak afelől: Nincs abban semmi kivetnivaló, ha kirakjuk a szennyest. Legyen szó gyerekről, szerelemről, barátságokról… Vagy éppen a rákról.

Tovább olvasom…

Megosztom: