Ezért utálják egymást a nők! Leitner Olga: Púder nélkül – Az „utálom azt a ribancot – életérzés”

woman

Nagyon sok nő utálja a másikat. De vajon miért? Irigység? Féltékenység? Nagyobb mellek? Jobb állás? Harmonikus házasság? Szebb gyerekek? Nap, mint nap találkozik az ember villámokat szóró pillantásokkal, amiken én már csak mosolygok. Az ősszel megjelenő új könyvemben ( Athenaeum Kiadó, Púder nélkül c. ) ezt a témát is körbejárom, most egy kis ízelítőt kaptok belőle.

„Aljasabbak tudnak-e lenni a nők, mint a férfiak? Szerintem helyzetfüggő – mondja egy megkérdezett hölgy. – Munkakapcsolatban volt rá példa, amikor saját bőrön megtapasztaltam, milyen egy olyan nővel együtt dolgozni, aki a szemedben kedves, de igazi akna-munkás (elás ott, ahol csak lehet)! Szerencsére nem kellett sokáig elviselnünk egymást. Irigység, féltékenység, boldogtalanság – ezért utálják egymást a nők. Ha valami hiányzik az életéből, és úgy gondolja, hogy azzal a másik rendelkezik, akkor pillanatok alatt kialakul az „utálom azt a ribancot” –életérzés.  Tudod: „ha nekem szar, akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is. De, ha meg van benned a harmónia, akkor nem fog érdekelni egy másik nő élete.”

Ez tetszik. „Utálom azt a ribancot” életérzés.

A ribanc szó ma már nem a prostituált modernebb változata, szlengje, hanem egy olyan magabiztos, talpraesett, csinos női réteget képez, amelyet kevésbé magabiztos, kevésbé talpraesett és kevésbé csinos nőtársaik alkottak meg róluk.

Milyen érdekes! Mert, ha már valakire ráaggatjuk ismeretlenül, hogy ribanc, akkor szinte biztos, hogy „rosszul” nézett a párunkra, vagy jobb segge van, mint nekünk és szebb is és jobban sugárzik, mint az atomerőmű. Magyarán a férfiak szeme kocsányon lóg, míg rajtunk az irigység leple lóg maximum. De ugye megvan a nőknek – mint minden magyarnak – az a rossz szokása, hogy inkább sopánkodik, minthogy tenne ellene valamit. Mert könnyebb szidni Sarka Katát a bomba alakja miatt, mint nekünk is ott izzadni a konditeremben ugyebár. Én a néhai irigységemet már átállítottam magamban és eszem ágában sincs leribancozni senkit se, aki brutál jól néz ki, inkább azt mondom magamnak ilyenkor: ’Leitner, te választottad tegnap este a hollókői sistergőst a jégsaláta és konditerem helyett.

fridge

Hát, ez van. Miért tömjem magam fölösleges negatív energiákkal, amikor az oka a saját életemnek én magam vagyok? S, ha már így van, akkor pedig miért ne fogadnám el magam úgy, ahogy vagyok, és miért utálkozzak, irigykedjek más kockás hasára és feszes fenekére? Inkább motivációként kiaggatom őket a hűtőre. ( Mármint a fotójukat. ) Hátha akkor nem rámolom ki éjszaka, mert egész nap gyomokat zabáltam. Apropó, gyom. Szokásom, hogy néha napján azért elkezdek „fogyókúrázni”, több-kevesebb sikerrel. ( Most épp kólát iszom, csak megjegyzem.) És, ha én nekileselkedem, akkor csakis a csirkemell és a zöld színű zöldségek különböző változatai találhatóak meg a hűtőmben. ( A gyerek nutelláján, pudingján és rántott húsán kívül persze.) Szóval nagyon nagy gőzerővel és határtalan lelkesedéssel állok neki új, bomba alakom megvalósításához és ráadásul azon szerencsések közé tartozom, akik szeretik is a natúr salátákat. Ruccola, jégsaláta, madársaláta, bébi spenót, sóska, mindet imádom. Faltam is rendesen addig, amíg egyik nap a salátakeverékben pár szál lóherét véltem felfedezni. Lóheréket eszem. Atyaég! Már csak egy csengő hiányzik a nyakamból…

Aztán rögtön bevillant a kép, amint a hatalmas, ivarérett kan kutyám ezeket a lóheréket jelölgeti meg egy-egy séta alkalmával, így aztán hiába volt ráírva a csomagolásra, hogy mosva van és fogyaszthatom nyugodtan, egy pillanat alatt hányingerem lett és felhagytam a kevert salátavásárlással. Ugyanis ezzel az erővel kimegyek a szemközti parkba, tépek öt marék gyomot, kicsit lefertőtlenítem, és már ehetem is. Ugyanaz. Na, jó, majdnem. A lényeg, hogy a kinézetünkért mi vagyunk a felelősek, így most egy nagyon nagy okosságot fogok mondani: „Tégy ellene és ne a bomba kinézetű nőket ribancozd le.” – by leitnerolga. Tök érdekes, hogy mindent és mindenkit elfogadunk – már aki -, a transzszexuálisoktól kezdve az egyneműek gyerekvállalásáig mindenkit, de egy egészséges önbizalommal megáldott nőt, aki tesz azért, hogy úgy nézzen ki, ahogy és ezzel tisztában is van, az mehet a levesbe, mert az bizony ribanc. És kész.

Leitner Olga: Púder nélkül – részlet

Kép: Illusztráció

Megosztom:

Hozzászólások

hozzászólás